HorgászClub.hu

Úti célom a Dél-Dániai Fyn szigeten lévő Tommerup falucska volt így az internetes keresőbe próbaképpen a „Fyn island fly fishing”kifejezést pötyögtem nem túl sok izgalommal…A jelzett találataim száma azonban kifejezetten kecsegtetőnek bizonyultak. Rövidesen kiderült,hogy a sziget és környéke a világ egyik legnépszerűbb tengeri pisztrángos hot spotja!!! Elkezdődött a lázas készülődésem és már rajongtam a konferenciáért, a Dánokért és a tengerpartig zöldellő búzaföldekért. A világhálónak köszönhetően néhány információéhes klikkelés után minden fontos infót megkaptam a várható horgászattal kapcsolatban.

Mint megtudtam a Fyn sziget környéki vizeken egy közel 20 éves múltra visszatekintő komplett rehabilitációs program zajlik a tengeri pisztráng populáció megóvása és felduzzasztása érdekében. A körülbelül 90 km hosszúságú és 70 km szélességű szigeten 450 km hosszúságban tették ívásra alkalmassá a patakok vízrendszerét. Nagyon meglepett de a híres ívóhelyek leginkább egy mezőgazdasági csapadékelvezető ároknak látszottak. Ezeknek a patakoknak a felső szakaszán alakították ki sok esetben mesterséges sóderzátonyokkal az ívóhelyeket. A szaporodóhelyek teljes védelmén és egész éves horgászati tilalmán túl a villannyal visszafogott ivadékokat előnevelik és 30 cm es korban évente 500000 azaz ötszázezer darabot helyeznek ki a patakok torkolatában. Az így kihelyezett halak még az adott évben elérik a 40cmes nagyságot és egy részük sikerrel talál vissza kihelyezésének helyszínére szaporodni. Természetesen a sporthorgászatba fektetett energia és pénz skandináv alapossággal kidolgozott rendszer szerint kamatozik, évről évre több horgászt csábítva az egyébként holt szezonnak számító kora tavaszi őszi és téli időszakban a szigetre .A stratégia része továbbá a mérsékelt horgászengedély ár ugyanis egy hétig horgászhatunk mintegy 4000 forint közeli összegért. A napijegy 1200 ft. A fogható mennyiség is rugalmasan van kezelve ugyanis nincs meghatározva darabszám csak a kifogható legkisebb 40centis hosszúsághoz ragaszkodnak a helyi regulációk. A nagy diszkont örömünk itt nagyjából véget is ér a túra költségeit érintően ugyanis Dánia a világ egyik legdrágább országa.

A rendelkezésemre álló információk alapján nekiláttam néhány általános tengeri pisztráng legyet lekötni,szinte minden forrás említette a polár magnus nevű legyet ami leginkább valami kishalat vagy kis garnélarákot hivatott utánozni. Mivel hazai viszonylatban is kedvenc streamerem a wolly bugger ebből is kötöttem néhány variánst mint később kiderült nem hiába. Mivel az évnek ebben a szakában a halak éhesek és nem mondható,hogy túl válogatósak lennének így nem törekedtem a sok féle légy lekötésére, valamint biztos voltam benne,hogy van valami helyi favorit amit az egyébként igen felkészült horgászboltokban beszerezhetek. Horgászbotnak egy 7-es 9.6 lábas Thomas botot csomagoltam egy wf-es úszó zsinórral. Vittem egy erősebb összeállítást is hátha szeles pecáim lesznek így egy 8as ultragyors sage tcr botot is vittem egy lövőfejes-shootinghead-zsinórral szerelt orsóval. Mivel nincs szükség a rengeteg felesleges legyes dobozra és egyéb apróságokra így a mellény helyett egy kis chestpackot választottam a szükséges holmi cipeléséhez. Ebbe kerültek az előkék 18 –tól 25 ös erősségű végekkel mind fluoro carbon anyagból,hogy az óvatos nagyok is elkapják a láthatatlan előkén felkínált legyet,valamint a streameres dobozok a kés, fejlámpa,horogszabadító. A Dán időjárás , valamint a gázló horgászat miatt a nem túl meleg 10 fok körüli vízben, vittem magammal rendesen alá öltözetet a nedvszívó izolációs rétegtől a 2.-3. rétegnek számító polárokig. Természetesen egy rövid gázlókabát és a kocsiban magunkkal cipelt száraz váltás nélkül ne induljunk el mivel egész napos gázlópeca során bizony könnyen előfordul egy kis baleset ami véget vethet a horgászatunknak.

Az első tengeri kiruccanásunkra a házigazdánk vitt el a hivatalos programon lazítva kicsit, elmondása szerint a Torö szigeten melyet egy keskeny homoknyelv és egy kis híd köt össze a száraz földel sok horgászt szokott látni. Már messziről láttam a vízben álló sporikat akik lendületes duplahúzós dobásokkal fésülték a vizet. Közelebb érve egy komoly Cseh halfarkas brigád bontakozott ki előttem akik kihasználva a mennyiségi korlátozás hiányát bulgárszatyrokban gyűjtötték az éppen méretes halakat közöttük jó néhány ívás utáni legyengült még ívási színben lévő halat .Mindannyian rózsaszín shrimp utánzattal horgásztak. Másnap már a reggelit is úgy ettem meg ,hogy fél lábbal a gázlóban voltam aztán rögtön a horgászengedélyt hajtottam a legközelebbi horgászboltban de legnagyobb meglepetésemre át irányítottak a postára ahol két csomagot feladó öreglány között megvettem a horgászengedélyemet egy pénztárgépből kinyomtatott blokkot ami igazolta ,hogy befizettem a hetijegyre a pénzt. Gondoltam olcsó jegynek híg a leve alapon el is veszítettem még a postáról kijövet.

Az előző napi hal mészáros Csehek helyére mentem mivel kiderült ,hogy a Torö sziget híres a magas létszámú azonban kis termetű pisztráng állományáról ,ez valószínű a sziget környéki nem túl mély lagúnás jellegű víznek volt köszönhető. A helyi horgászboltos javaslatára a sziget külső oldalán próbálkoztam ahol tavasszal rendszeres a nagyobb pisztrángok migrációja az ívóhelyekről visszatérve. Első légynek a cselákok nyomán elindulva egy kis rákkal próbálkoztam apró dinamikus rántásokkal vontatva be csalimat. Már kezdtem nagyon elveszettnek érezni magam a legyemet pedig egyre kissebnek éreztem a tengerben amikor egy határozott rávágással jelentkezett az első tengeri pisztrángom. Lendületes ugrásokkal és gyors de rövid kirohanásokkal igyekezett megszabadulni a lenyomott szakállú horogtól. Szépen dolgozott a kis ezüst nyíl majd a hasa alá nyúlva emeltem ki a bőven méret feletti 50 cm körüli halat. Gyönyörű hibátlan hal volt ami a telepített vizekhez szokott horgász számára egy külön élmény,teste ragyogott a háta széles és erős volt a két tenyérnyi farka pedig legyezőként tárulkozott a tengeri szélben. Kiakasztottam a horgot majd néhány hintáztatás után elrúgta magát a tenyeremből. Miután elengedtem halamat kidőltem a partra kicsit a meleg köveken megemészteni az élményt.Mivel a pisztrángok csapatokban járnak igyekeztem közel abban a pozícióban folytatni a legyezést amibe beküzdöttem magam a halam előtt. Közben a felettem horgászó helyi spori valami komoly halat talált a tengeri fű felett húzott streamerjével és komolyan kapaszkodott a pecába. Kisvártatva komoly hal vágódott ki a vízből majd egyenesen a horgász felé száguldva a meglazult zsinór miatt a következő vetődéssel el is köszönt. Skandináv barátunk csak felém nézett széttárta a karját és nyugtázta ,hogy jobb volt a hal. Megint néhány óra üres dobálás volt a soron majd amikor megtettem vagy egy kilométert a vízben kövér hattyúk között szlalomozva amikor egy nagyon ígéretes halszagú öblöcskét találtam egy régi móló cölöpsorával a vízben. Talán a 10.dobásomat engedtem útjára amikor éreztem most jó helyen vagyok,kis moszat foltok és sziklák felett húztam át a wolly buggeremet amikor szabályosan kirepült a vízből a következő jelentkező és az alulról megtámadott legyem jól láthatóan a szájában fityegett, kicsit meglepődhetett mivel még a levegőben vágtam be neki így térítve el az eredeti röppályáról. Rövid de annál intenzívebb viaskodás végén kezembe vehettem második tengeri pisztrángomat amely valahol a méret körül libikókázott de mivel nem szerettem volna megtartani ezért rövid szemlevételezés után csúszott is vissza a sós lébe. Az első napom ezzel gyakorlatilag véget is ért és élményekkel teli alig vártam ,hogy másnap ismét a hideg víz nyaldossa a gázlómat.

Folyt köv.

Hárságyi Balázs