HorgászClub.hu

Vizeink szennyezőinek talán fogalmuk sincs arról a felmérhetetlen kárról, melyet - használjunk enyhe kifejezést - hanyagságukkal, nemtörődömségükkel okoznak. A bekerült műanyag csomagolóanyagok nemcsak a bennük korábban tárolt legkülönfélébb maradékok vízbe juttatásával szennyezik a környezetet, hanem már puszta jelenlétükkel is igen káros hatást fejtenek ki.

HOGYAN ÉS MIÉRT?

A jelenleg használatban levőműanyag csomagoló- vagy bármely más célra használt azonos anyagú eszközök általában a vízben nem oldódnak, sőt hosszú évek kellenek ahhoz, hogy ezek egyáltalán felbomoljanak. Bomlásuk közben éveken keresztül folyamatosan járulnak hozzá vizeink szennyezéséhez. E közben felszabaduló káros anyagok azok anyagrészecskéiben, atomjaiban helyezkednek el.

A BOMLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Ahhoz, hogy a műanyag hulladékok káros hatásukat kifejthessék, számos befolyásoló tényező szükséges, melyek vizeinkben jelen vannak. Elbomlásuk sebessége nagymértékben függ:

• • • a műanyag hulladék alapanyag fajtáitól,
    • a víz kémiai összetételétől,
    • a víz hőfokától, fényviszonyaitól, áramlási sebességétől,
    • a meder talajviszonyától,
    • a növényzet sűrűségétől és a vízszint váltakozásától (vízállástól).

A MŰANYAG BOMLÁSÁNAK KÁROS HATÁSAI A VÍZRE

Most pedig nézzünk szembe azokkal a káros hatásokkal, melyeket a műanyag hulladékok okoznak vizeinkben! Megfigyelhető ősszel - horgászcsónakunk kiemelésekor, annak folyamatosan vízben lévő részein -, de akár egy gyors apadás következtében horgászállásunk lábszerkezetén - az addig víz alatti részeken - több mm vastagságú szürke vagy barna csúszós, nyálkás anyag képződése. Műanyag csónakokon ez a réteg többszörösére vastagodhat, mint pl.: fa, alumínium vagy egyéb szerkezeten. A színe is árulkodó - fehér vagy világos színűeken sokkal vastagabb réteg képződik, mint sötéten.

MI IS EZ A CSÚSZÓS NYÁLKÁS ANYAG?

Tulajdonképpen nem más, mint milliárdnyi alga, melyek ”ránőttek” eszközeinkre, s ezek - szabad szemmel látható - összefüggő takarót alkotnak. Az algák fajtaszáma a víz kalcium-ion tartalmától nagymértékben függ. Kivételek ez alól az úgynevezett kova-algák. A vízben lévő tárgyak elhelyezkedésétől függően szaporodnak el rajtuk a különböző algafajták, még azonos összetételű és minőségű vízben és a bennük lévő oldott anyagok esetében is.

NÉMELY ALGAFAJ VESZÉLYEZTETI VIZEINKET

Általában a vízszintesen elhelyezett állóvagy úszó tárgyakon a szürkés színűalgák szaporodnak el. Ezen algafaj túlzott elszaporodása azért veszélyezteti vizeink tisztaságát, mert közöttük állati és növényi szövetmaradványok rakódnak le iszap formájában. Ezzel az algák asszimilációját megakadályozzák, így hozzájárulva a víz eliszaposodásához és zavarossá válásához. Ezek a csigák, kagylók, rákok, halak táplálékául nem szolgálnak. Állóvizeken, nyáron a tikkasztó, hosszantartó melegben - amikor az időjárás nagyon száraz - rohamosan elszaporodnak. Olyannyira, hogy a víz zöld színűvé válik és besűrűsödik. Ezeket a vízben élő állatvilág egyes fajtái megeszik, tehát hasznosak.

ÉRDEMES FIGYELMET SZENTELNI RÁJUK

A zöld és barna algák túlzott elszaporodása a víz hirtelen történt tápanyag feldúsulását jelzi. Nagy mennyiségű elszaporodásuk esetén környezetszennyezettség veszélye is előfordulhat. A vízben élő algák általában hasznosak, nélkülük az élet a vízben nem lenne lehetséges, de amennyire káros egy adott helyen az algák hiánya, épp annyira káros - vagy talán károsabb - nagy mennyiségű jelenlétük is.

A GYORS ÉS LASSÚ RÁNÖVÉS FELTÉTELEI

Az algák túlzott elszaporodása egyenes arányban áll a vizek szennyezésével. Ezek kísérletsorozatokkal bizonyított tények, melyek szerint a műanyagok vízbekerülésével az algák elszaporodnak. A vízbe kísérleti jelleggel elhelyezett kő, fa, beton, azbeszt, eternit anyagokon vagy ezek hulladékain csak minimális algaránövés észlelhető. Üveg, plexi, poliészter és egyéb műanyagszármazékokon gyors algaképződés jellemző. Reklámszatyor, üdítős flakon, uzsonna csomagoló fólia, stb. esetében pedig rendkívül gyors ez a folyamat.

AZ ALGÁK KÖZÜL LEGVESZÉLYESEBB A KOVA-ALGA

A kísérletek túlnyomó hányadában elsőként a szóban forgó, majd a zöld, kék és barna fajtái jelennek meg a műanyag felületeken. Számszerű megoszlástól függően változnak a ránőtt rétegek színei. Összetételüket az évszakok változásai is befolyásolják. Az algaréteg vastagsága nyáron/nyár végén - kora ősszel, tehát a horgászidényben a legnagyobb. Az is bebizonyosodott, hogy átlátszó és világos színű műanyagokon a legnagyobb és a leggyorsabb ütemű az alga szaporodása és ezzel együtt az eliszaposodás is. Ahol a tárgyak vízszintesen helyezkednek el a vízben, ott igen nagymértékű a kova-alga elszaporodása és az eliszaposodás.

NAGYOBB VESZÉLYT JELENTENEK AZ ÁLLÓVIZEKBEN

A fent leírt kísérletek alapján jól látható, hogy a vízbe dobott szennyező anyagok nem csak esztétikailag rontják - horgász és egyéb célokra használt - vizeink képét. Ezek mintegy melegágyai az algák elszaporodásának, és ezzel együtt hozzájárulnak az iszapréteg kialakulásához is. Nagyobb az esély állóvizeink esetében, mert ott a víz gyorsabban felmelegszik - ellenkezőleg a folyóvizekkel. Itt nem számolhatunk az esetleges sodrással sem, ezért a műanyag szemétnek kicsi az esélye, hogy partra kerüléssel hárítsa káros hatását. Ahol a mederfenék már egyébként is iszapos, a nem kívánatos szeméttel az eliszaposodás csak felgyorsul.

MIT TEHETÜNK, HORGÁSZTÁRSAK?

Nekünk, horgászoknak kiemelten kötelességünk vizeink tisztasága felett őrködni! Megüresedett műanyag tasakjainkat a kijelölt helyekre helyezzük, és figyelmeztessünk minden horgászt és kirándulót hasonló cselekedetre. Ne nézzük tétlenül a nem kívánatos, elkerülhető károsodás folyamatát kedvenc vizeinkben!