HorgászClub.hu

Azután a napokban fordult a kocka és leesett az első hó és megjöttek a kemény, olykor mínusz 10-es fagyok.

Amikor Merenye felé vettük az irányt, hogy meglátogassuk Csaba barátunkat akik utolsó túrájukat töltötték az idén, még alig volt -1 fok és a tájat is csak lehelet vékony hótakaró borította.

Az előrejelzés szerint azonban igazi kemény téli éjszakák következnek. Kicsit furcsán is néztem a kitartó párosra, hiszen egy-egy kapás alkalmával bizony ki kellet bújni a lakókocsi melegéből, hogy arcukat nem éppen símogatva tépázza a fagyos északi szél. Nem mindennapi, emberpróbáló munka volt ez, de aki ismeri ezt a párost, az tudja, hogy nem ismernek lehetetlent. Csaba minden évben ilyenkor is tervez egy túrát, igaz idén lényegesebb kevesebb sikerrel. Betudható ez a közelgő nem mindennapi lehülésnek.

Kemény munka

Alig több mint egy órát bírtuk a hideget, amelyet kisfiam feltűnően jól viselt és csak az álványon pihenő, valamint a csalizásra váró botokra összpontosított. Beszélgettünk kicsit a következő évről így, karácsony előtt, hiszen idén már sajnos nem találkozunk. De a hideg erősebb volt, kocsiba szálltunk és hazafelé vittük az irányt, magunk mögött hagyva a "két utolsó harcost" akik tovább vallatták e csodás vizet.

Egyszer nagy horgász lesz:)

Két nap múlva kicsit fertőzötten -már ami a vízpartot illeti- egy kis téli sétára indultam a Karasica partra. Gondoltam készítek néhány fotót, hiszen csodás vizimadarak lepték el ilyenkor a télire leengedett halneveldéket.

A vízpartra érve merész ötletem támadt, mi lenne ha fognék egy-két keszeget, csak úgy szórakozásból, no és persze gyorsan hiszen alig volt több mínusz 7 foknál. Horgászbot mindíg van nálam és persze azokból az etetőanyagokból is amiket lengyel barátaimtól kaptunk tesztelésre.

Befagyott!!!

Csalim azonban semmi, így vettem az irányt a legözelebbi bolt felé. Ahogy ilyenkor lenni szokott találkoztam néhány ismerőssel. Mire visszaértem a sebesen folydogáló kis patak BEFAGYOTT!!!

A szomórúság helyet kicsit mosolyogtam magamon, de akkor majd jövőre, olvadás után találkozunk, üzentem a kis keszegeknek, csak úgy bele a levegőbe.

Simai József